A módszertan röviden – ahogy a webalkalmazás használja

Összefoglalta: Kulcsár Kevin · 2026. szeptember 28. Forrás: „Hibaokok és gyökérokok átvilágítása a munkaszervezetben©”, v1.2, Dr. Csikesz Tamás, DFT-Hungária; a webalkalmazás specifikációja (v1.2) és kérdésbankja (1. változat).

Mit keres az átvilágítás?

A munkaszervezetben ismétlődő hibák okait és gyökérokait tárja fel, munkatársról munkatársra és a teljes szervezetben. A cél az, hogy a hibajavítás helyett hibamegelőzési rendszer épüljön.

Kinek szól: 49 fő fölötti munkaszervezeteknek, ahol többségben vannak az irodisták, vagy legalább 50 irodista van. Cégeknek és a közszférának egyaránt. A megbízó a cégvezető vagy a HR-vezető.

Mit tekintünk hibának?

• Első alkalom: még nem hiba, hanem a fejlődés kezdőpontja.
• Második alkalom: figyelmeztetés.
• Harmadik alkalomtól: hiba. Az átvilágítás a legalább háromszor ismétlődő hibák hátterét keresi.

A kérdőív elsősorban az elmúlt 3 hónap tapasztalataira kérdez. Így a 90 napos visszamérés már egy új időszakot vizsgál.

Felépítés: 3 okszint, 11 hibacsoport, 84 ok

Amit a kitöltő lát

A kitöltő nem az ok-neveket látja (például „Gondatlanság”), hanem közérthető hibacsoport-neveket, rövid kérdést példákkal, és az okoknál hétköznapi helyzetleírásokat. A hivatalos neveket csak a jelentés használja.

A kérdőív szövegei (kérdések, példák, helyzetleírások, tanácsok) az első változatban készültek el, és jóváhagyásra várnak.

Három nézőpont

• Önértékelés: a kitöltő a saját munkájáról.
• Csapat: a közvetlen munkatársi köréről. Opcionális, alapból be van kapcsolva.
• Szervezet: a szervezet egészéről. A jelentés fő nézőpontja ez, mert itt mindenki ugyanarról a dologról mond véleményt.

Hogyan válaszol a kitöltő?

Minden hibacsoportnál ez a kérdés: „Hol okozott ez az elmúlt 3 hónapban legalább háromszor hibát?” A kitöltő megjelölheti a saját munkáját, a közvetlen munkatársi körét és a szervezet egészét, vagy azt, hogy „Sehol sem jellemző”. A csapatra és a szervezetre „Nem tudom megítélni” is választható.

Ahol igent jelölt, ott három értékelést ad, 1–5-ös skálán. Az eredeti táblázat 1–10-es skálát használt; a webalkalmazásban a DFT kérésére 1–5-ös skála van.

A kérdőív változatai

A 11 hibacsoportot minden változat megkérdezi, így az eredmények a változatok és a visszamérések között is összevethetők. Az okokra a változattól függően kérdez rá.

A Célzottan és a Részletesen változatban: ha valaki egy hibacsoportot nem jelölt, annak okait nála „nem jellemző”-nek tekintjük, és nem kérdezzük meg külön.

Opcionálisan a kérdőív végén egy becslés is szerepel: hetente nagyjából hány órát visz el a kitöltőnél az ismétlődő hibák kezelése.

Hogyan lesz ebből eredmény?

• Súly = fontosság × gyakoriság (1–25), ahogy az eredeti táblázatban.
• Hibaindex (0–100): egy hibacsoport vagy ok átlagos súlya százalékos skálán, a nem jelölőket nullával számítva. 0, ha senki nem jelölte; 100, ha mindenki a legnagyobb súllyal jelölte.
• Sávok: 10 alatt alacsony, 10–20 mérsékelt, 20–35 jelentős, 35 fölött kritikus. Az első három valódi átvilágítás után újrakalibráljuk.
• Biztosság: külön mutató, azt jelzi, mennyire megalapozottnak tartják a kitöltők a jelölésüket. A hibaindexet nem módosítja.
• Rétegek: a réteg indexe a hozzá tartozó hibacsoportok indexének átlaga, így a több hibacsoportot tartalmazó réteg nem kap automatikusan nagyobb súlyt.
• Rangsorok hibacsoportonként, okonként és rétegenként. A kis különbségeket a rendszer nem nevezi valódinak: holtversenyt mutat, ha a különbség nem kimutatható.
• Önkép és szervezeti kép eltérése: ahol a kitöltők a szervezetben erős hibaforrást látnak, a saját munkájukban viszont nem, azt a jelentés „vakfoltként” mutatja.
• A hibák ára: becslés forintban a kitöltők heti időráfordításából és a HR által megadott óraköltségből, sávként és „kb.” jelöléssel.

Mit kap a kitöltő, és mit a megbízó?

• Személyes eredmény: csak a kitöltő látja, közvetlenül a beküldés után: a saját rangsora és tanácsok. A szervezeti összevetés a jelentés publikálása után jelenik meg nála.
• Megbízói jelentés: név nélküli, összesített. Az elemzés automatikusan elkészíti a vázlatát, a DFT tanácsadója átnézi, szerkeszti és publikálja. Rangsorokat, egységenkénti hőtérképet, az okok három rétegét, a hibák becsült árát és tanácsokat tartalmaz; a vezetői és munkatársi összevetést akkor, ha mindkét körben legalább 5 kitöltő van.
• Visszamérés: 90 nap után, az első átvilágításhoz kapcsolva; a jelentés megmutatja a változást.

Anonimitás

• Csoporteredmény csak legalább 5 kitöltőtől; kisebb egység eredménye a felette lévővel összevonva jelenik meg.
• Senki sem látja, ki töltötte ki a kérdőívet, és egyéni választ sem a vezető, sem a HR, sem a DFT nem lát.
• A kitöltés alatt nincs köztes eredmény, nyers adat nem exportálható, és nincs szabad szöveges válasz.
• Az eredmények nem használhatók egyéni HR-döntésekhez; ezt a megbízó elfogadja.

Javítások a forrástáblázathoz képest

• Az okokat egyenként megszámoltuk: az 1. hibacsoportban 11 ok szerepel, nem 10. Így a közvetlen okok száma 31, a teljes ok-szám 84 (a táblázat összesítő cellái 30-at és 83-at írtak).
• Az elírásokat javítottuk (például „Munakszervezeti” → „Munkaszervezeti”, „Motíváltság” → „Motiváltság”, „feladok” → „feladatok”).
• A 11. hibacsoport neve az alkalmazásban: „Hozzáállás, mentalitás, értékszemlélet-értékrend”.

Még megerősítésre vár

Mindegyikhez van működő alapbeállítás, egyik sem akasztja meg a fejlesztést.

• A pontozási alapelvek: a „Nem” nullának számít, a biztosság külön jelenik meg, a vizsgált időszak az elmúlt 3 hónap, és a „Nem tudom megítélni” kimarad az átlagból.
• A kérdőív szövegei: hibacsoport-kérdések, helyzetleírások és tanácsok.
• Ki számít „vezetőnek” a vezetői és munkatársi összevetésben (alapbeállítás: akinek beosztottjai vannak).